Izsé a címben olvasható három fogalmat tartja a házasság lényegének.
Rövidesen elérkezik a nap, melyre mindketten oly vágytatok (főleg bé és ef), így hát gondoltuk, írunk egy végső hozzászólást a nász előtt. Utolsó (jó)kívánságként mit is lehetne írni? „Minden jót, legyetek boldogok!” Ugyan már! Ez túl egyszerű lenne. Így hát persze magunkról írunk. Íme a mi történetünk: Régen egy pár voltunk. Még abban a korban, amikor az ember fülig szerelmes tudott lenni. Mi is azok voltunk egymásba. De ez az érzés az idők folyamán kihunyt. Most mégis „együtt” vagyunk. Sok idő után találkoztunk újra, amikor a rossz érzések a másik iránt már elmúltak. Véletlenül találkoztunk, nem akartunk, de hamar kiderült, hogy a sors viszont így akarta, és innentől akár sokszor találkozhatunk. Féltünk is ettől, hogy milyen érzések támadnak majd bennünk a viszontlátás örömére. Beszélgettünk egy jót, ezzel félelmeink el is múltak, és most jó barátok vagyunk. Sok mindent meg tudunk beszélni egymással, még olyat is, amit mással nem. Na, de mi is történt? Gyakorlatilag semmi különös, csak megmaradtak bennünk azok az érzések, amelyek egy kapcsolatot a szerelmen kívül összekötnek: a szeretet, a barátság, a kölcsönös tisztelet a másik iránt, stb. A házasság is ilyen. Egy idő után csak ezek az érzések maradnak. De ha megmaradnak, akkor a házasság is megmarad. Lehet, hogy sokan mondták már és unalmas is, de szerintünk is ez a lényeg.
Ti most eljutottatok odáig, hogy most kezditek a házaséletet. Holnap esküvő, az előkészületek megtörténtek. Felkészültetek hát a nászra? Reméljük ez a blog is hozzásegített benneteket ahhoz, hogy házasságotok boldog és tartós legyen. Mindazok, akik írtak, azért osztották meg Veletek gondolataikat, hogy segítsenek értelmezni azt a fogalmat, hogy „házasság”. Reméljük, hogy sikerült és reméljük, hogy így a végén egy kicsit mi is hozzá tudtunk tenni valamit ehhez.
Nincs más hátra, mint tényleg sok boldogságot kívánni Nektek! Csakhogy azért is egy közhellyel fejezzük be!
Ejnye, bejnye! Nem szabad közhellyel befejezni!
